A munkaviszonyt érintő módosítások TB összefüggéseiről, a kihirdetett járulékkedvezményekről, és az esetleges karantén keresőképtelenségre vonatkozó szabályairól is kaptunk érdekes kérdéseket.
Szakértőink a válaszokat a kérdések beküldésének időpontjában hatályos, figyelembe vehető jogszabályok alapján fogalmazzák meg. A jogszabályi környezet változása kapcsán felmerülő további kérdéseket szükség esetén szintén megválaszoljuk, és közzétesszük oldalunkon.
A rendkívüli helyzetre való tekintettel több helyen bevezetett részmunkaidős (napi 4 órás, vagy akár napi 2 órás) foglalkoztatásnak mi a hatása a TB és nyugdíj-jogosultságra, illetve az esetleges végkielégítésre? (2020. március 31.)
A részmunkaidős munkavállaló is biztosított marad, de a nyugdíjszámítás, a szolgálati idő, valamint az esetleges végkielégítés szempontjából érheti hátrány.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerint amennyiben részmunkaidőben foglalkoztatott, és jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbért, akkor ez szolgálati időként arányosan lesz megállapítva.
A végkielégítés távolléti díja a munkavállaló jelenlegi munkabére (általában hat hónapra visszamenő) átlagában lesz megállapítva.
A kihirdetett adó- és járulékkedvezmények nyomán le nem volt járulékok összege megnöveli a kifizetésre kerülő nettó jövedelem összegét? Vagyis ez a mentesség úgy érvényesül, mint például a családi járulékkedvezmény? (2020. április 3.)
Jelenleg a munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet, valamint a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet alapján, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét (7 710 forintot). Álláspontunk szerint a le nem volt járulék növeli a munkavállaló nettó bérét.
A GYED és örökbefogadói díj a társadalombiztosítási szabályok szerint nem járulékalapot képező jövedelemnek minősülnek, de nyugdíjjárulék-köteles ellátások. Az említett ellátások után a kedvezményekkel érintett ágazatokban is kell vonni nyugdíjjárulékot? (2020. április 2.)
A GYED és örökbefogadói díj a társadalombiztosítási szabályok szerint nem járulékalapot képező jövedelemnek minősülnek, de nyugdíjjárulék-köteles ellátások. Az említett ellátások után a kedvezményekkel érintett ágazatokban is kell vonni nyugdíjjárulékot?
Egy Kft. tagja egyben a cégjegyzésre jogosult (ügyvezető) is, megbízási díjjal látja el a cégképviseletet, tehát alapvetően nem biztosított ezen jogviszonyában. Egy másik cégnél munkaviszonyban áll, ahol azonban a koronavírus miatt fizetés nélküli szabadságra küldték, tehát abban a jogviszonyában határozatlan ideig nem is lesz biztosított. Erre az időszakra a Kft-ben, ahol tag és ügyvezető, társas vállalkozóként meg kell-e fizetni utána a járulékokat? (2020. március 30.)
Az 1997. évi LXXX. törvény alapján a társas vállalkozóként tevékenykedő ügyvezető biztosítási kötelezettsége a vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.
Tekintettel arra, hogy jelen esetben legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony a fizetés nélküli szabadság kapcsán nem áll fenn, így fizetnie kell a társas vállalkozói jogviszonyban a tb közterheket az alábbiak szerint:
A társas vállalkozói jogviszonyban a nem nyugdíjas tag fizeti a járulékokat, azaz
– 10 százalék nyugdíjjárulék minimális alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér
– 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék minimális alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese
2020. július 1-jétől (az új Tbj. hatálybalépésével) azonban már 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékot kell fizetni, amelynek alapja a minimálbér, szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum lesz.
A vállalkozás 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót, és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást fizet, amelynek alapja legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százaléka.
Kiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozónak, aki a KATA szabályai szerint fizet havi 25 000 forint adót, 2020. július 1. után (az új társadalombiztosítási törvény hatálybalépését követően) változik-e az adófizetési kötelezettsége? (2020. március 30.)
Nem lesz változás a fenti szabályban, azaz 2020. július 1-jétől továbbra sem lesz főállású kisadózó. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.
Ha egy munkavállaló külföldről hazatérve (vagy egy külföldről hazatérő családtagja miatt) önkéntes karanténba vonult, kérheti-e, hogy „táppénzre vegyék”? (2020. március 27.)
Önkéntes karantén esetén nem lehet keresőképtelenséget megállapítani. Ha bármilyen betegség tüneteit mutatja az érintett személy, akkor keresőképtelennek az orvos nyilváníthatja.
Más a helyzet azonban, ha határozattal rendeli el a hatóság a karantént. Ekkor 7-es keresőképtelenségi kóddal veszi fel az orvos (7-es kód: közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltás, hatósági elkülönítés). „7-es kódos” keresőképtelenség esetén nem a betegszabadság érvényes, a keresőképtelenség első napjától a biztosítottnak táppénz kerül megállapításra és folyósításra. A táppénz mértéke az általános szabályok szerint alakul, azaz 50%-os vagy 60 %-os mértékű. Meg kell jegyezni, hogy ez esetben a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli.
Hogyan történik a hatóság által elrendelt karantén esetén a „táppénzes” állományba vétel? (2020. március 26.)
A COVID-19 vírussal összefüggésben keresőképtelen állományba vételre ugyanazon orvos jogosult, mint bármilyen más okból. Az országos tisztifőorvos karanténról kiadott határozatáról hivatalból értesíti a hatóság az érintett (jogosult) orvost, aki az esetek nagy részében a háziorvos.
A keresőképtelenséget igazoló orvos a karantén idejére igazolja le a keresőképtelenséget, ezen idő alatt a karantén alá vont munkavállalók értelemszerűen nem dolgozhatnak.
Milyen szabályokat kell alkalmazni, ha egy munkavállaló a munkavégzés során fertőződött meg koronavírussal? (2020. március 31.)
Ha COVID-19 vírusfertőzésre foglalkozás végzése kapcsán – például a betegápolást végző egészségügyi dolgozó esetén – kerül sor, és a koronavírusos megbetegedés foglalkozási megbetegedésnek minősül, akkor a beteget 2-es kóddal kell keresőképtelennek nyilvánítani. Ha foglalkozási megbetegedés kapcsán olyan határozat születik, hogy a megbetegedés társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek minősül, akkor ez esetben a keresőképtelenség első napjától baleseti táppénz jár, amely 100%-os mértékű táppénz megállapítását és folyósítását eredményezi. Azaz a foglalkoztatót sem betegszabadság, sem táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli.
A foglalkozási betegségről, annak bejelentéséről és megállapításáról a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet szabályait érdemes áttekinteni.
Milyen szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha a munkáltató kerül karantén alá? (2020. március 24.)
Ha a munkavégzés azért nem lehetséges, mert a hatóságok járványügyi zárlatot, karantént rendelnek el, és ennek következtében nem tudnak a munkavállalók a munkavégzés helyén megjelenni, illetve emiatt nem tud a munkáltató működni, ez az eset már a munkáltató által elháríthatatlan külső oknak minősül, és a Munka Törvénykönyve 146. § (1) szerint erre az időtartamra munkabér (alapbér) sem illeti meg a munkavállalót.
Egy munkáltató járulékkedvezményre jogosult főtevékenysége alapján, a vonatkozó kormányrendelet (47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet) szerint. Határozott időtartamra foglalkoztatott munkavállalójának még a rendelet kihirdetése előtt (március 15-i dátummal) megszűnt a munkaviszonya, és a munkabérét számfejtették. Kell-e korrigálni a bérszámfejtést? (2020. április 1.)
A 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet 4. § meghatározott ágazatokban működő gazdasági egységekben 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott a) munkavállalók esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, b) munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot. (2) Álláspontunk szerint a rendelkezés a kedvezménnyel érintett ágazatokban március 1. után munkaviszonyban lévő munkavállalókat érinti, így amennyiben a munkaviszonyából adódóan március 1. utáni időszakra vonatkozóan számfejtettek neki munkabért még a rendelet kihirdetése előtt, a bérszámfejtést korrigálni kell.
Helyesen jár el a munkáltató, ha órabéres foglalkoztatás keretében szeretné (számára kedvezőbb feltételekkel) megtartani munkavállalóit? (2020. március 30.)
Az órabéres munkavállalók esetében is van bérfizetési és foglalkoztatási kötelezettsége a munkáltatónak. Technikailag tehát ez önmagában nem hoz változást. Javasoljuk ilyen esetben inkább (a munkaszerződés módosításával) a munkaórák számának csökkentését, és az ennek megfelelő, arányos munkabér megállapítását.
A 62/2020. Korm. rendelet törlesztési moratóriumról szóló szabályai csak a munkáltatói kölcsönökre vonatkoznak, vagy a munkabérelőlegeket is idesorolhatjuk? (2020. április 3.)
A munkabérelőleg nem munkáltatói kölcsön, hanem egy előre kifizetett munkabér, melyet az Szja. törvényben foglaltak szerint hat hónapnyi törlesztésre, a mindenkori minimálbér ötszörösét meg nem haladó összegben lehet adni. A kormányrendelet fizetési moratóriuma csak a munkáltatói kölcsönre vonatkozik.
Megtagadhatja-e a munkáltató a túlóra (rendkívüli munkavégzés) kifizetését bármilyen okra hivatkozva? (2020. március 30.)
A munkáltató a túlóra kifizetését semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. A rendes munkabéren felül 50% pótlék vagy azzal megegyező szabadidő illeti meg a munkavállalót a 2012. évi I. törvény (Mt.) 143. § (2)-(3) bekezdés alapján.
Egy vállalkozás közös megegyezéssel csökkenti az alkalmazottak heti óraszámát és ezáltal a munkabért is, 2020. április 1-jével. Hogyan kell helyesen eljárni az időarányos szabadságok számításánál, tekintettel arra, hogy a munkaviszony teljes munkaidősről részmunkaidősre változott? (2020. március 31.)
A részmunkaidős munkavállalónak is ugyanannyi szabadságnap jár, mint a teljes munkaidő esetén. De a részmunkaidős dolgozó számára a szabadságnapot a részmunkaidőnek megfelelően számítjuk: ha napi 4 órás, akkor egy nap szabadság is 4 órának felel meg.
A szabadságnapok összesített száma a rész és a teljes munkaidő viszonylatában nem változik. A ki nem vett 8 órás szabadságnapokat részmunkaidőben viszont már nem lehet 8 órásként kezelni. A különbséget tehát más kompenzációval javasolt ellensúlyozni, amennyiben ez a munkáltatónak szándékában áll.