Fizetett, fizetés nélküli, beteg. A szabadságra vonatkozó különböző szabályok előtérbe kerültek számos cégnél, ahol az elsődleges törekvés a dolgozók megtartása.
Szakértőink a válaszokat a kérdések beküldésének időpontjában hatályos, figyelembe vehető jogszabályok alapján fogalmazzák meg. A jogszabályi környezet változása kapcsán felmerülő további kérdéseket szükség esetén szintén megválaszoljuk, és közzétesszük oldalunkon.
Milyen megoldások vannak arra az esetre, ha a munkavállaló azért nem tudja ellátni feladatait, mert az óvodás vagy kisiskolás korú gyermekeire kell otthon vigyáznia?
A hatályos jogszabályok szerint az intézmények bezárása miatt a gyermekére otthon vigyázó munkavállaló nem számít keresőképtelennek, ezért táppénzre sem jogosult.
Ahol megoldható, preferált az otthoni munkavégzés elrendelése. Ha ez semmiképp nem lehetséges, az éves fizetett szabadság letelte után, a szülők kérhetnek fizetés nélküli szabadságot is, de ebben az esetben nem jár munkabér, sőt, a dolgozó ekkor társadalombiztosítási szempontból is ellátatlan marad.
Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a munkaidő-keretben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő beosztását lehet módosítani úgy, hogy aki most nem tud bemenni a munkahelyére, később dolgozza le a keret óraszámát és közben végig kap fizetést.
Főként a vendéglátásban, de sok kiskereskedelmi egységnél is előfordul, hogy a fennálló helyzet miatt a munkáltató bezárta az üzletet, és ameddig csak lehetséges volt, kiadta az éves szabadságokat. Ugyanakkor még nem látszik, mikortól lesz ismét érdemi forgalom. Mit tehetnek, ha a munkavállalóknak nem szeretnének felmondani, de a bérüket sem tudják kifizetni?
Ebben az esetben a fizetés nélküli szabadságot ajánljuk, amit azonban a munkáltató egyoldalú utasítással nem rendelhet el. A fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló kérésére, vagy közös megegyezéssel lehet igényelni. Ekkor azonban nem történik munkabér kifizetés, és a munkavállaló nem lesz biztosított. Hogy ezen időszak alatt ne maradjon biztosítás nélkül, fizetnie kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot melynek összege 2020. január 1. napjától 7710 Ft/hó (257 Ft/nap). A szünetelést a munkáltató köteles jelenteni az adóhivatal felé 20T1041-es nyomtatványon. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése kapcsán ki kell töltenie az alkalmazottnak a 20T1011-es nyomtatványt. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés intézhető vagy elektronikusan ügyfélkapun keresztül, vagy a munkavállaló lakóhelye szerinti adóhivatalnál.
Megbízási jogviszonyban lévő ügyvezető elmehet-e fizetés nélküli szabadságra?
A megbízási jogviszonyra nem a munkajogi, hanem a polgári jogi szabályok (2013. évi V. törvény Ptk.) vonatkoznak. Ezért ezen jogviszonyban foglalkoztatottat a szabadság sem illeti meg.
Amennyiben egy vállalkozás a dolgozóit fizetés nélküli szabadságra küldi, akkor be tudnak-e jelentkezni a munkaügyi központba az álláskeresőknek járó ellátáshoz? Milyen adminisztratív és bevallási teendők vannak ebben az esetben?
Álláskeresési járadékra a feltételek fennállása esetén a munkanélküli (állást kereső) jogosult. A fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalónak nem szűnik meg a munkaviszonya, továbbra is állományban marad, tehát így nem minősül álláskeresőnek. Fizetési nélküli szabadság alatt nincs munkabér kifizetés és nem lesz biztosított.
A fizetés nélküli szabadságot a 1041-es, és a 08-as bevallási nyomtatványon kell bejelenteni.
A jelenleg kialakult helyzetben egy vállalkozás tulajdonos-ügyvezetőjének lehet-e fizetés nélküli szabadságot adni, vagy csökkenteni a munkaidejét annak érdekében, hogy a cég fennmaradhasson?
Amennyiben az ügyvezetést, a személyes közreműködést munkaviszonyban látja el, ez lehetséges.
Hány nap szabadság felett rendelkezik a munkáltató?
A 2012. évi I. törvény (Mt.) 122. § (2) szerint „a munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó, a munkavállalónak az erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
Jogszabályhely szerint tehát hét nap szabadsággal rendelkezik a munkavállaló, az összes többivel a munkáltató.
A munkáltató kiadhatja-e egyben a dolgozó egész éves szabadságát, akkor is, ha ebben nem egyeztek meg? A gyermekek után járó pótszabadsággal a munkáltató vagy a munkavállaló rendelkezik?
Tekintettel arra, hogy a szabadság nagyobb részével a munkáltató rendelkezik, ezért dönthet úgy is, hogy a rendelkezésre álló éves szabadságot egyben adja ki. Ezt főként azokban az esetekben tartjuk megoldásnak, ahol nem alkalmaznak munkaidő-keretet, és a jelenlegi körülmények között a munkavállalók nem tudják ellátni feladataikat, ugyanakkor mindenképp szeretnék őket megtartani. A gyermekek után járó pótszabadság a munkavállaló nyilatkozata alapján, a törvény erejénél fogva jár. Az alap és a pótszabadságokat ugyanakkor együtt kell kezelni.
Mit tehetnek azok a vállalkozások, ahol részidős foglalkoztatással (például napi 4 órás munkaidővel és ennek megfelelően csökkentett munkabérrel) próbálják áthidalni a nehézségeket, de a munkavállalók ezt a felkínált lehetőséget nem fogadják el?
Amennyiben az ügyvezetést, a személyes közreműködést munkaviszonyban látja el, ez lehetséges.Célszerű meggyőzni a dolgozókat, hogy számukra is ez a legjobb megoldás, ugyanis így megmarad a biztosítotti jogviszonyuk és a munkabérük egy része is. Végső esetben kezdeményezhetik a fizetés nélküli szabadságot. A munkáltatók az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését – 2020. január 1. napjától 7710 Ft/hó (257 Ft/nap) – át is vállalhatják a munkavállalóktól. Ha nem sikerül semmilyen megegyezésre jutni, akkor a legvégső esetben a munkáltató akár a munkaviszony felmondással történő megszüntetésével is élhet.
Mit kell tenni, ha az esetlegesen karantén alá került munkavállalónak nincs már rendes szabadsága, de a kialakult helyzet miatt nem is tudja ellátni a feladatait? Hogyan járjon el a munkáltató, ha nem szeretné elküldeni, de fizetést sem tud neki adni?
Ekkor célszerű, hogy a munkavállaló kéri a fizetés nélküli szabadságot, azonban tudni kell, hogy a biztosítási jogviszonya a fizetés nélküli szabadság első napjától kezdve szünetel.
A karatén kapcsán az EMMI tájékoztatást adott ki, mely szerint, aki COVID-19 vírussal kapcsolatban vagy otthonában, vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, keresőképtelen állományba vehető közegészségügyi okból, az úgynevezett „7”-es kóddal. „7”-es kódos keresőképtelenség esetére nem a betegszabadság rendelkezései vonatkoznak, a keresőképtelenség első napjától a biztosítottnak táppénz kerül megállapításra és folyósításra. A táppénz mértéke az általános szabályok szerint alakul, azaz 50%-os vagy 60%-os mértékű. Meg kell jegyezni, hogy ez esetben a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli.
Mi a teendő akkor, ha egy KATA szerint adózó egyéni vállalkozó 36 órás munkaviszony mellett végezte vállalkozói tevékenységét, de a jelenlegi helyzetben fizetés nélküli szabadságot kért?
Nem minősül főállású kisadózónak, aki a tárgyhó egészében legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. Az egyik szempont, hogy munkaviszonyban a munkaidőnek el kell érnie minimum heti 36 órát. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. A másik szempont, hogy fenn kell állnia a munkaviszonyban a foglalkoztatásnak.
Tekintettel arra, hogy a fizetés nélküli szabadság alatt nem valósul meg a munkaviszonyban a foglalkoztatás, így a kisadózó főállású kisadózónak minősül a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt.
