Kutatás-fejlesztési bértámogatás

Cikkünk áttekinti a támogatás érvényesíthetőségének lényeges szabályait.

Megjelent a kutatás-fejlesztési tevékenységet végző munkavállalók bértámogatásáról szóló rendelet

A Magyar Közlönyben megjelent a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásáról szóló rendelet. A szabályozás szerint a K+F munkakörben dolgozó munkavállalók számára az állam 40 százalékos bértámogatást nyújt 3 hónapig. Cikkünk áttekinti a támogatás érvényesíthetőségének lényeges szabályait.

 

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Inno tv.) 3. § 15. pontja szerinti kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) értelmében a munkáltató által a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétettek szerint előterjesztett kérelem alapján az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat) a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból támogatást nyújt a munkavállalók számára.

Az Inno tv. szerint kutató-fejlesztő az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésével vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik.

A támogatás igénybevételének alapvető feltételei a munkavállalók és a munkáltatók viszonylatában

A munkavállalókat érintően a Rendelet értelmében a bértámogatás igénybe vételéhez lényeges követelmény az, hogy a munkavállaló
–    ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesülhet egyéb foglalkoztatást elősegítő támogatásban,
–    a munkáltatóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától, azaz 2020. március 11. napjától kutató-fejlesztőként munkaviszonyban áll, és
–    nem töltheti a felmondási idejét.

A munkáltatók esetében a Rendelet azt támasztja követelményként, hogy:
–    a munkáltatónak a bértámogatás iránti kérelmében be kell mutatnia a kérelmét megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését,
–    a munkáltató a kérelemben nevesített munkavállaló ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesülhet a kérelem benyújtásakor csökkentett munkaidős foglalkoztatási támogatásban,
–    a munkáltató a kérelem benyújtásakor a kérelemben foglalt munkavállaló tekintetében nem részesülhet munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban, és
–    a munkáltató a kérelem benyújtásakor már legalább hat hónapja működik.

A támogatás Rendeletben megállapított keretei

A Rendelet értelmében a támogatás időtartamát hónapokban kell megállapítani, és az a támogatási kérelem benyújtását követően legfeljebb három hónapig terjedhet.

A támogatás mértékét illetően a Rendelet úgy rendelkezik, hogy annak havi összege munkavállalónként nem haladhatja meg a 318.920 forintot azzal, hogy
–    ha a munkavállaló veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti bruttó munkabére 670.000 forint, vagy ezt meghaladó összeg, akkor 318.920 forint, vagy
–    ha a munkavállaló veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti bruttó munkabére a 670.000 forintot nem éri el, akkor a 318.920 forintnak a munkavállaló bruttó munkabére és a 670.000 forint arányával számított összege.

A támogatás a munkáltató részére havonta utólag kerül folyósításra.

A támogatás igénybevételéhez kapcsolódó kötelező vállalások

A Rendelet a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó számos kötelezettségvállalást is előír a munkáltatók számára, amelyek alapján a munkáltató a támogatás igénybevételekor köteles vállalni azt, hogy
–    megtartja a kérelem kormányhivatalhoz történő benyújtását megelőző hónapban meglévő átlagos statisztikai állományi létszámát,
–    a munkavállalót legalább a támogatás időtartamával megegyező időtartamig továbbfoglalkoztatja,
–    a munkavállaló veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti munkabérét nem csökkenti a támogatás és továbbfoglalkoztatás időtartama alatt,
–    az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségén belül a támogatás feltételeit érintő változást 2 munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak,
azzal, hogy ha a munkáltató több telephellyel rendelkezik, akkor a munkahely megtartási kötelezettsége valamennyi telephelyét együttesen érintően irányadó.

A támogatás igénybevételének munkáltatót érintő feltételei, kizárók okok

A támogatás további feltételeiként került meghatározásra a Rendeletben, hogy a támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a munkáltató:
–    megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott – feltételeinek, amelyek fennállása igazolásra kerül,
–    nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló eljárás nincs folyamatban,
–    2019. december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

Továbbá nem nyújtható támogatás a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál történő foglalkoztatás, Mt. szerinti állásidő, munkavégzés alóli mentesülés esetére, valamint munkaerő-kölcsönzés keretében való foglalkoztatáshoz.

A támogatás igénylésének eljárási kérdései

A támogatás iránti kérelmet a munkáltató a székhelye vagy telephelye szerint illetékes kormányhivatalhoz nyújthatja be a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül, amely támogatás nyújtásáról legkésőbb 2020. december 31-ig hozható döntés.

A kormányhivatal 8 munkanapon belül vizsgálja meg a kérelem tekintetében a jogszabályi feltételek fennállását és dönt a támogatás nyújtásáról, és
–    ha a kérelem megfelel a jogszabályi feltételeknek, a kormányhivatal a kérelem alapján támogatást nyújt a munkáltató részére, akivel hatósági szerződést köt,
–    ha a kérelem elutasításra került, a munkáltató ugyanazon telephely és ugyanazon munkavállalók tekintetében legfeljebb egy alkalommal nyújthat be ismét kérelmet.

A Rendelet értelmében továbbá azonos telephely és munkavállalók vonatkozásában csak egy alkalommal nyújtható be kérelem, illetőleg ugyanazon telephely munkavállalói vonatkozásban csak egy időben nyújtható be kérelem, kivéve azt az esetet, ha a kérelem a fentiek szerint elutasításra került.

A támogatás megszüntetésével kapcsolatos szabályok

A Rendelet értelmében az alábbi esetekben kell megszüntetni a támogatást:
a)    akkor, ha a munkáltató kéri,
b)    akkor, ha a munkavállaló
–    munkaviszonya megszűnik,
–    ugyanazon munkaviszony vonatkozásában csökkentett munkaidős foglalkoztatási támogatásban részesül,
–    nem minősül kutató-fejlesztőnek,
c)    akkor, ha a munkáltató a Rendelet szerinti
–    támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
–    támogatással érintett munkavállalójának a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti munkabérét csökkenti,
–    támogatással érintett munkavállalójára tekintettel munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban részesül,
d)    ha a támogatás a Rendeletben meghatározott feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.

A támogatás ellenőrzésével kapcsolatos szabályok

A támogatás feltételét jelentő továbbfoglalkoztatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére a Rendelet szerint mindig utólag, tehát a továbbfoglalkoztatásra előírt időtartam leteltét követően kerül sor.

Az ellenőrzés eredményétől függően a támogatást a munkáltató köteles visszafizetni
–    egészben, ha a Rendeletben meghatározott feltételek hiányában nem lett volna megállapítható, vagy
–    a kötelezettségszegés arányában részben vagy egészben, ha továbbfoglalkoztatási kötelezettségének nem tett eleget azzal, hogy
mentesülhet a munkáltató a visszafizetési kötelezettség alól, ha igazolja, hogy a munkaviszony azonnali hatállyal a próbaidő alatt, a munkáltató azonnali hatályú felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg.

A Rendelet 2020. április 15. napján lép hatályba.

dr. Kisfaludy-Molnár Péter
ügyvéd

Lezárva: 2020. április 13.

Dr. Kisfaludy-Molnár Péter
(2020-04-14)

Ajándék – Éljen a lehetőséggel!

Küldje el ismerősének, kollégájának is díjmentes szakmai információs csatornánkat! Az alábbi űrlapon kérjük, adja meg saját nevét, majd ismerősei e-mail címét.